Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Asztalos Ferenc

1998. június 2.

Az RMDSz-vezetés heti tájékoztatóján megbeszélték a kormánykoalíció – m. ny. egyetemet illető – elutasító magatartását, s a vita során megfogalmazódott az az igény, hogy sokkal hatékonyabban kell megértetni a közvéleménnyel és a döntéshozókkal a m. egyetem szükségességét. [Táj., jún. 3.]

Garda Dezső és Asztalos Ferenc amellett érveltek, hogy a képességvizsgán a történelem és a földrajz helyett ált. műveltségi kérdések szerepeljenek, azonban a szavazásnál egyedül maradtak, nem kapták meg a koalíciós társak szavazatát sem. [RMSz, jún. 5.]

Kötő József elmondta: igény van arra, hogy beinduljon a kéttagozatos képzés, Kolozsváron: a BBTE-n, a GDZF-n, a képzőművészetin; Marosvásárhelyen: OGyE, Petru Maior Műszaki Egyetem, Színiakadémia. A multikulturalitás nem megoldás, „nekünk törvény által szavatolt jogok kellenek”. [RMSz, jún. 2.]

A Sergiu Cunescu vezette PSDR bejelentette, hogy egyesülni kíván a Meleşcanu-féle Szövetség Romániával (ApR) nevű párttal. [Szabadság, jún. 2.] ● [Utóbb mégis külön-külön vettek részt a választásokon. A PSDR végül a PDSR-vel fuzionált, megalkotva a PSD-t. (→ 2001.06.16)]

1998. július 2.

Radu Vasile elmondta: a jelenlegi gazdasági feltételek között nem lehet szó arról, hogy 1999 áprilisában Ro.-t befogadják a NATO-ba; fel kell készülni egy esetleges halasztásra. [RMSz, júl. 2.]

A képviselőházban feszült légkörben kezdődött meg az anyanyelvű oktatás vitája, mondta Asztalos Ferenc képviselő. A tanügyi törvény azon előírását, mely előírta, hogy az ország minden helységében kötelező módon ro. tannyelvű osztályok vagy iskolák kell hogy működjenek, sikerült felcserélni a kormányrendelet változatával, ezek szerint: Ro.-ban az oktatás ro. nyelven, a kisebbségek nyelvén és világnyelveken történhet. Előrelépés született az iskolai dokumentumok nyelve terén is: a rendeletben felsorolt dokumentumok ro. nyelvűek, a többi dokumentum a kisebbségiek nyelvén is íródhat majd. [Szabadság, júl. 2.] – Sikerült azt is elfogadtatni, hogy a kisebbségi iskolák elemi osztályaiban és felsőbb tagozatain a ro. nyelvet speciális tankönyvekből taníthassák. [Szabadság, júl. 3.]

1998. szeptember 2.

A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]

A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.]

Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.]

Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12)

1998. október 1.

Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]

5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]

A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]

Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]

A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.

R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről.

1998. november 17.

C. V. Tudor, a Funarnak tett főtikári poszt (→ 1998.11.02) mellé újabb ígéreteket tett: a PRM-be Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választás képviselőlistáin, s ha Tudort választja meg a nép az ország elnökévé, akkor Funar kormányfő lesz. [Sajtóf., nov. 17.]

Befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája. Minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt az utólagos döntés. Már a szenátusi változat sem tette lehetővé önálló m. ny. karok és főiskolák, egyetemek létesítését (kihagyták a sokat vitatott 123-as cikkelyt). A szavazásnál csak a koalíció tagjai (PNTCD, PNL, PD) voltak jelen, s ők egyhangúlag elvetették a Varga Attila által benyújtott törvénytervezetet (amelyet 500 ezer aláírással támogatott a magyarság). [RMSz, nov. 19.] – Nem érezte kötelességének részt venni a vitán az RMPSz, a Bolyai Társaság, Tokay György, de távol maradt Kötő József is; a m. püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán. [BL, nov. 17.] – Asztalos Ferenc abban bízik, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság a vitatott tanügyi törvény vitájában a magyarság számára kedvező szövegváltozatot fogadja el. [Szabadság, nov. 18.]

Szabó György Pál (EMKE) az erdélyi m. közművelődésről írott eszmefuttatásában kijelentette: „Megette a fene az olyan ’megtartó’ közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik, és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben. (…) Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden m. diák továbbtanulhasson, képezhesse magát.” [RMSz, nov. 17.]

A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó perben és megerősítette a korábbi ítéletet, miszerint a földterület állami tulajdonban marad. A telekkönyvből törölték a tanács tulajdonjogát. [Népújság, nov. 17.]

1999. május 11.

A ro. sajtó nagy terjedelemben méltatta a pápalátogatás fontosságát. [Népújság, máj. 11.]

Tőkés László szerint a csíkszeredai kongresszus (→ 1999.05.15) tétje a tisztújítás és a „miként tovább?” kérdése. A tb. elnök szeretné elkészíteni az RMDSz-politika kétéves mérlegét „és számon kérni mindazt, ami egykor ígéretként elhangzott és ami azóta történt”. [SzFÚ, máj. 11.]

Asztalos Ferenc elmondta: a két ház által különböző változatokban elfogadott, tanügyi sürgősségi kormányrendelet bizottsági egyeztetése folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a koalíciós partnerek sem támogatják az RMDSz-t; a képviselők azt a kétkulacsos politikát alkalmazzák, amelyben 80 éves gyakorlatuk van. [RMSz, máj. 11.]

Katona Ádám (EMK) azt javasolta, hogy a kongresszusi célkitűzések közé kerüljön be: az RMDSz arra törekszik, hogy a romániai m. nemzeti közösség valamennyi tagja kettős állampolgárságot nyerhessen. [EN, máj. 11.]

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

1999. július 22.

’Tusványos’-on az állam privatizációs szerepéről értekeztek. Ro.-ban a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. [RMSz, júl. 24.]

Simion Simon, a BBTE ideiglenes rektora – azok után, hogy a magyar tanárok szept. elején 3 új magyar kar indítását kezdeményezték volna (közgazd. és jog; matematika és természettudományok; humán- és politikatud.) – ellenezte az önálló m. karok létrehozását az egyetemen belül, tekintve, hogy csaknem valamennyi tagozaton külön helyeket biztosítottak a m. diákok számára. [Szabadság, júl. 22.]

A PKE alapításával kapcsolatban Asztalos Ferenc elmondta: tévedés azt mondani, hogy nincs lehetőség m. ny. egyetem létesítésére (→ 1999.07.19), ui. a nem rég jóváhagyott törvény 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézményeket létesíteni a magánoktatási szférában. Az elmúlt években az RMDSz nem kezelte prioritásként a magánoktatás kérdését, mert megfosztotta volna magát annak a lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjön az önálló állami m. egyetem. A PSE alapítása elhúzódik, de ezzel kapcsolatban még két per is függőben van. [Szabadság, júl. 22.]

Az erdélyi könyvkiadás megsegítésére kolozsvári székhellyel közös tankönyvkiadót kíván létrehozni a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó és az RMPSz, valamint a TOK. [Szabadság, júl. 22.]

Kézdivásárhelyen fölavatták Bem tábornok mellszobrát (Vetró András alkotása). [RMSz, júl. 24.]

2000. január 18.

A multikulturális egyetem kérdésében az a megállapodás született – a Max van der Stoellel folytatott megbeszélés során –, hogy erősíteni kell a BBTE-t és teljes vertikumú oktatást kell létrehozni ro., m., és német nyelven – jelentette ki Andrei Marga. A PSE alapítása elakadt a bírósági útvesztőkben (a kormányhatározatot megtámadták, az ellenzéki pártok első fokon nyertek, másodfokon veszítettek, késik a végleges döntés). [Népújság, jan. 18.]

Az Apáczai Közalapítvány átvállalja a diploma-honosítás költségeit – közölte Asztalos Ferenc képviselő. [UH, jan. 18.]

2000. február 9.

Az ország pedagógusainak 80%-a sztrájkol (20% félelmében nem vesz részt). – Asztalos Ferencnek (mint az anyanyelvű oktatásért küzdő képviselőnek) elmarasztaló véleménye van Andrei Margáról, de el kell ismerni, hogy Marga vezette be azokat a reformokat, amelyek nélkül nem lehet számítani az oktatás korszerűsítésére. [RMSz, febr. 9.; SzFÚ, febr. 10.]

Az 1999-es esztendő Ro. számára a tőkebefektetések szempontjából 1993 óta a legrosszabb év volt, viszont Mo.-ról az évtized legnagyobb befektetési hulláma érkezett: éves viszonylatban a tőke 29%-a (kb. 75 millió $). [HN, febr. 9.]

A m. filmszemlén bemutatták Bartha Ágnes és Kacsó Sándor dokumentum-filmjét, a Szoboszlay-perben 1958-ben kivégzett 11 emberről. [MN, febr. 9.]

2000. május 8.

Kétnapos oktatás- és ifjúságpolitikai fórumot rendezett Kolozsvárott az RMKSz Kolozs megyei szervezete. [Szabadság, máj. 8.] – Asztalos Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy: badarság elvárni a szülőtől, hogy egy rossz minőségű m. tagozatra adja a gyermekét, csak azért, mert ott magyarul tanítanak. Minőségi oktatásra van szükség. [Szabadság, máj. 12.]

Szekszárdon ülésezett az Erdélyi Körök Orsz. Szöv. (EKOSz). A Szöv. elnöke, Kövesdy Pál kijelentette: „A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státustörvény akadályozhatja meg.” [Krónika, máj. 8.]

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2001. március 14.

A képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést és a törvény egyeztetett szövegét. A törvény számos kedvezményt nyújt a kisebbségeknek az anyanyelv használata terén. – Markó Béla az RMDSz sikereként könyvelte el az oktatási és a közigazgatási törvény elfogadtatását. A PRM korábban az Alkotmánybíróságnál támadta meg a törvényt, s akkor fölfüggesztették a törvény alkalmazását. Hosszas huzavona után sikerült elfogadtatni a módosított törvényt, de ismét fönnáll a veszélye, hogy a PRM megtámadja azt. [Szabadság, márc. 14.; RMSz, márc. 15.] (→ 2001.03.16)

Garda Dezső a képviselőházban emlékezett az 1848-as szabadságharcra. Beszédében hangsúlyozta, mennyire túlzottak azok az adatok, amelyeket egyes ro. körök terjesztenek a forradalom ro. áldozatairól. [Szabadság, márc. 14.] – A PRM tiltakozott az 1848-as ünnepségek miatt. [NyJ, márc. 14.]

Adrian Năstase szerint módosítani kell a titkosszolgálati aktákhoz való hozzáférés törvényét; szűkíteni kellene a hozzáférés lehetőségét, beláthatatlan következményekkel járna, ha minden állampolgár hozzáférhetne az aktákhoz. Az egyházi vezetők átvilágítását sem támogatja: mégcsak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse a hitelét. [Szabadság, márc. 14.]

Asztalos Ferenc jogfosztónak tartja az akkreditációs törvény PRM által javasolt módosítását. Ha elfogadják a javaslatokat, akkor nem lesz lehetőség m. ny. egyetemet nyitni, csak úgy, ha az intézményben egy ro. ny. kart is nyitnak. [RMSz, márc. 14.]

2002. január 7.

A státustörvény alkalmazása ügyében az RMDSz tevékenysége kizárólag tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a m. igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. „Az RMDSz nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a m. ny. ismeretének ellenőrzésére.” [Népújság, jan. 7.]

Asztalos Ferenc képviselő elmondta: az oktatási közintézmények finanszírozása átkerült a minisztériumoktól a helyi tanácsok költségvetésébe. Asztalos közbenjárására Máramarosszigeten különálló épületben működhet majd egy m. ny. középiskola. [UH, jan. 7.]

Az izraeli hatóságok nem hosszabbítják meg a 60 ezer ro. munkavállaló engedélyét, s kiutasítják a 10 ezernyi illegális munkavállalót is. [Szabadság, jan. 7.]

2002. február 16.

Közel 91 ezer természetbeni visszaigénylés és 62 ezer kárpótlási kérelem érkezett a jogtalanul államosított ingatlanok ügyében. [Szabadság, febr. 16.]

Frunda György elmondta: Ro.-nak sürgősen teljesítenie kell a csatlakozási feltételrendszer 36 fejezetét. Eddig csak 9 fejezetet zártak le, még olyan kérdést kell megoldani, mint pl. az infláció egy számjegyűre csökkentése (a jelenlegi 30% helyett). [Szabadság, febr. 16.]

A Partium több városában tartott toborzó gyűléseket Sabin Gherman. Szép sikert könyvelt el, különösen Temesvárott. [Szabadság, febr. 16.]

Asztalos Ferenc és Takács Csaba arra kérte Ecaterina Andronescu minisztert, hogy szerezzen érvényt a tanügyi törvény 121. §-nak és biztosítsa a csángó gyerekek fakultatív m. ny. oktatását. Megegyeztek abban, hogy az MCsSz háboríthatatlanul kifejtheti tevékenységét az illetékességi területén. [Krónika, febr. 16.] ● [Ez újabb példája annak, hogy a magasabb szinten megkötött egyezmények az alsóbb szinteken nem működnek kellőképpen, ui. Duma András elmondta: Bákóban ez idő tájt tartották azt a pert, amelyet a megyei tanfelügyelőség a Szeret–Klézse Alapítvány betiltása ellen indított.]

A Márton Áron-szoborra meghirdetett pályázat nyertese Bocskai Vince; a szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom kertjében kívánják fölállítani. [Szabadság, febr. 16.] (→ 2002.05.07)

2002. május 3.

Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Borbély László, Márton Árpád, Asztalos Ferenc, Szép Gyula, Szepessy László) csángóföldi körutat tettek, ahol tk. találkoztak a Bákó megyei elöljárókkal, majd lakossági fórumokon vettek részt Klézsén, Külsőrekecsinben és Pusztinán. [RMSz, máj. 3.] – Adottak a feltételek ahhoz, hogy ősztől egy-egy ált. iskolai osztályban fakultatív m. oktatás kezdődjék – jelentette be a tárgyalásokat követően Markó Béla. [RMSz, máj. 4., máj. 7.; Népújság, máj. 4.; HN, máj. 4.] (→ 2002.06.14)

A hivatalos közlönyben már 2 hete megjelent az a sürgősségi rendelet, amely eltörli a Mo.-ra utazók számára az egészségügyi biztosítás kötelezettségét (→ 2002.01.22), de erről az útlevélkezelők még nem vettek tudomást. [SzFÚ, máj. 3.]

2002. június 14.

Az utóbi időben növekedtek az anyaországi támogatások, de nem biztos, hogy ezzel arányosan a támogatás hatékonysága is javult – mondta Markó Béla, ezért újra kell gondolni a h. t. magyarságnak szánt támogatási rendszert. [Szabadság, jún. 14.]

Eric Jürgens holland képviselő, aki az ET megbízásából készített jelentést, igen negatív álláspontot alakított ki a kedvezménytörvényről, s messze meghaladta a Velencei Biz. és az EBESz korábbi jelentéseit. Az ET jogi biz. elnapolta az erről szóló vitát. [Krónika, jún. 14.] (→ 2002.06.18, 2002.06.26)

Az RMDSz és a kormányképviselet tavaszi látogatása (→ 2002.05.03) után a Bákó megyei tanfelügyelőség jóváhagyta a csángó szülők kérését, hogy gyermekeik számára hivatalosan is induljon anyanyelvű képzés az iskolákban. Asztalos Ferenc elmondta, hogy nemrég a tanfelügyelőség ellenpropangandába kezdett, de ezt az akciót sikerült egy minisztériumi telefonbeszélgetéssel leszerelni. [HN, jún. 14.; Krónika, jún. 14.]

Felavatták a temesvári Bartók Béla Líceum felújított és kibővített bentlakását. [RMSz, jún. 14.]

Parajdon megnyílt a sóbányászat történetét bemutató múzeum. [RMSz, jún. 18.]

2002. július 10.

Pozsony Ferenc számolt be a Jászvásáron tartott csángó konferenciáról, ahol a csángók ro. eredetének elmélete dominált, a m. kutatóknak alig biztosítottak lehetőséget a megszólalásra. [Szabadság, júl. 10.; Krónika, júl. 10.] – Asztalos Ferenc elmondta: a tanácskozás szakmai vitából politikai disputává fajult. Ro. részről elhangzott: itthon nincs kisebbségi kérdés, tehát a csángókérdés is álkérdés. Akadt néhány tudós, aki elismerte, hogy a csángók nyelve, eredete, kultúrája vita tárgya lehet, s tény, hogy vannak ro. és m. csángók – de ez volt a maximum. [RMSz, júl. 12.; júl. 13.]

Nem tehetik közzé az egykori pol. rendőrség tisztjeinek névsorát, ehhez törvénymódosításra van szükség – fejtette ki a CNSAS elnöke. [SzFÚ, júl. 10.]

2003. május 15.

Asztalos Ferenc, az oktatási szakbizottság alelnöke a tanügyminiszterrel a felekezeti oktatás kérdésében egyeztetett. Az állam azt szeretné, hogy a felekezetek kizárólag teológiai képzést biztosítsanak a középiskolákban, a m. történelmi egyházak viszont – régi szerepükhöz híven – reál és humán profilú oktatást is szeretnének. [Krónika, máj. 15.]

A Prosperitas Egyesület meghívására Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak azok a székelyföldi kutatók és szakemberek, akik közösen szándékoznak dolgozni a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozásán. Tervezik a Székelyföldi fehér könyv összeállítását, amely a teljes képet nyújtana a régióról. [Krónika, máj. 15.] (→ 2003.07.17)

2004. július 2.

Az MPSz orsz. tanácsa felkérte Szász Jenőt, hogy kezdeményezzen párbeszédet Markó Bélával, annak érdekében, hogy a parlamenti választási listán indulókat fele-fele arányban [!] adja az MPSz és az RMDSz. [Krónika, júl. 2.] (→ 2004.07.05)

Asztalos Ferenc elmondta: az oktatási törvénybe sikerült fölvétetni egy kiegészítő intézkedést, amely kimondja: a katonai és rendőri oktatásban a kisebbségek nyelvén is lehet felvételizni. [UH, júl. 2.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998