Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-20 | 21-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Attila

1998. október 7.

Vélemények az SzKT (→ 1998.10.03) döntéséről: Markó Béla: figyelmeztető jel, hogy 37 személy ellenezte a kormányban maradást. Toró T. Tibor: határozott fellépést várt az SzKT-tól, nem azt, hogy újabb határidőket szabjon. Szilágyi Zsolt szerint védekező pozícióból nehéz lesz eredményt elérni. Varga Attila szerint még van esély a megoldásra. [Népújság, okt. 7.]

Az SzKT (→ 1998.10.03) előtt a kolozsvári MKT határozatot hozott arról, hogy nem fogadják el a PSE-t és kérik a kilépést a kormányból. Csak Buchwald Péter alprefektus szavazott ellene, mondván: érzelmileg megérti, de politikusként nem tudja elfogadni a határozatot; úgy kell dönteni, hogy a m. közösségnek abból a legkevesebb kára származzon. [Szabadság, okt. 7.]

Markó Béla – azt követően, hogy Marga azt közölte m. kollégájával, Pokorni Zoltánnal: Ro.-ban soha nem lesz m. ny. egyetem, a PSE is csak akkor jöhet létre, ha azon ro. oktatási ny. is lesz – továbbra is ragaszkodik Marga lemondásához. [Szabadság, okt. 7.]

Félixfürdőn tartotta 7. vándorgyűlését az RMKT. [Szabadság, okt. 8.]

1998. október 22.

Ismét Tőkés Lászlót választották a KREK püspökévé. Tőkés 118, az ellenjelölt Csernák Béla pedig 98 szavazatot kapott. Tőkés azt nyilatkozta: az a „széles körű lejáratási hadjárat, amely megbuktatásomra irányult, nem sikerült”. [BN, okt. 23.] – „Az alternatív értékeknek kevés, vagy semmi közük sem volt a múlt heti egyházkerületi tisztújításhoz – mondotta Tőkés László püspök, egyenesen csoport- és klikkérdekek munkálkodásának nevezve a megbuktatásáért folytatott állítólagos puccskísérletet. – Miközben nem szavazatgyűjtéssel, hanem nemzeti érdekekkel foglalkoztam, mások majdnem megbuktattak – mondotta.” [RMSz, okt. 29.] – „Be kell fejeznünk az egyházon belüli rendszerváltást, ami a régi viszonyok teljes kiiktatását, az intézményi reformokon túlmenően pedig a személyi változtatások következetes végrehajtását jelenti.” [EN, okt. 27.] (→ 1998.11.05)

Varga Attila képviselő azt javasolta, hogy a Szatmár megyei választmány ne vegyen részt a tervezett Partiumi Fórumon, ennek ellenére a városi szervezet testületileg elmegy a rendezvényre. [RMSz, okt. 22.] (→ 1998.10.24)

Az RMSzdP helyesli a Partiumi Fórum megtartását; felhívást intéztek minden liberális platformhoz, hogy rendezzek kerekasztal-megbeszélést egy erős szabadelvű szervezet létrehozása érdekében. [RMSz, okt. 22.]

1998. november 17.

C. V. Tudor, a Funarnak tett főtikári poszt (→ 1998.11.02) mellé újabb ígéreteket tett: a PRM-be Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választás képviselőlistáin, s ha Tudort választja meg a nép az ország elnökévé, akkor Funar kormányfő lesz. [Sajtóf., nov. 17.]

Befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája. Minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt az utólagos döntés. Már a szenátusi változat sem tette lehetővé önálló m. ny. karok és főiskolák, egyetemek létesítését (kihagyták a sokat vitatott 123-as cikkelyt). A szavazásnál csak a koalíció tagjai (PNTCD, PNL, PD) voltak jelen, s ők egyhangúlag elvetették a Varga Attila által benyújtott törvénytervezetet (amelyet 500 ezer aláírással támogatott a magyarság). [RMSz, nov. 19.] – Nem érezte kötelességének részt venni a vitán az RMPSz, a Bolyai Társaság, Tokay György, de távol maradt Kötő József is; a m. püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán. [BL, nov. 17.] – Asztalos Ferenc abban bízik, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság a vitatott tanügyi törvény vitájában a magyarság számára kedvező szövegváltozatot fogadja el. [Szabadság, nov. 18.]

Szabó György Pál (EMKE) az erdélyi m. közművelődésről írott eszmefuttatásában kijelentette: „Megette a fene az olyan ’megtartó’ közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik, és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben. (…) Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden m. diák továbbtanulhasson, képezhesse magát.” [RMSz, nov. 17.]

A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó perben és megerősítette a korábbi ítéletet, miszerint a földterület állami tulajdonban marad. A telekkönyvből törölték a tanács tulajdonjogát. [Népújság, nov. 17.]

1999. március 6.

Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]

A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.]

Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.]

Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.]

2000. március 22.

Bukarestben, a parlamentben a nemzeti kisebbségekről szóló szeminárium kezdődött, ahol tk. a kisebbségi törvénytervezetet is megtárgyalták. Az általános vitában felszólalt Eckstein-Kovács Péter és Gabriel Andreescu (Helsinki Bizottság) is. [NyJ, márc. 22.]

Varga Attila, aki Budapesten részt vett a h. t. m. ügyében folytatott tanácskozáson, elmondta, hogy a státustörvénynek csupán az alapelveit tárgyalták meg. A legkényesebb kérdés: ki számít h. t. m.-nak? [Szabadság, márc. 22.]

Több értelmiségi nyílt levélben tiltakozott a Bardóczy Csaba ellen hozott ítélet miatt. A csereháti épületbe való behatolás miatt (→ 1998.02.23) 2 évre ítélték, 4 év felfüggesztéssel. [HN, márc. 22.] (→ 2000.04.12)

Rendszerint ott létezik m. önszerveződés, ahol akad egy-egy lelkes ember, aki föl tudja vállalni közössége dolgait. Balázs Bécsi Attila Szamosújváron évekkel ezelőtt megalapította a Téka Alapítványt, azóta a helyi magyarság a Téka székházában szokott összegyűlni. Minden évben széles körű ifj. néptánctalálkozókat szerveznek. [Szabadság, márc. 22.]

2000. július 3.

Az SzKT és a SzET marosvásárhelyi együttes ülésén Markó Béla emlékeztette a tagokat: 10 évvel ezelőtt egyezséget kötöttek arról, hogy mindenki aláveti magát a közösen meghozott döntéseknek. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, „vagy útjára engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség”. Fölvetődik a kérdés: kell-e még az egység azoknak, akik a helyi előválasztásokon alulmaradtak, majd függetlenként indultak, és azoknak, akik az RMDSz-en kívüli pluralizmust hirdetik? – Tőkés László azt javasolta: az SzKT végezzen szigorú önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSz személyi megújítását. – Bárányi Ferenc kérte, hogy Tőkés döntse el: az RMDSz tb. elnöke vagy a belső ellenzék vezetője akar-e lenni? – Markó Béla a vita egyes tételeire kérdéssel válaszol: miért kell kudarcról beszélni, amikor a szövetség az 1996-os választási eredményeknél jobbakat ért el? – Az SzKT megerősítette Kincses Előd felmentését a megyei elnöki tisztségből. (→ 2000.05.06, 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.05.25) – A lemondott Sebesi Karen Attila helyett Szép Gyulát választották művelődési alelnöknek. – Varga Attila a státustörvény koncepcióját ismertette. – Az SzKT állásfoglalásai: a földvári emlékmű ügyében (→ 2000.06.28); a marosvásárhelyi szoborgyalázás ügyében (→ 2000.06.21); politikai döntésként értékelték a Bardóczy Csaba ellen hozott ítéletet (→ 2000.06.28), ezért Ro. főügyészétől a per újrafelvételét kérték. [RMSz, júl. 5.]

Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Caritas Agro-Centrumot és a Szent Benedek Tanulmányi Ház új épületszárnyát. [RMSz, júl. 3.]

Emil Constantinescu szerint Ro. akkori felső vezetésének tudtával sértették meg a Jugoszlávia elleni nemzetközi olajembargót; éjszakánként ciszternás szerelvények keltek át Zsombolyánál. Ion Iliescu azzal vádolta Constantinescut, hogy a vizsgálat lezárulta előtt mondott véleményt. [Krónika, júl. 3.] (→ 1992.05.30, 1992.06.08, 1994.04.05, 1995.08.03, 1999.05.04)

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2001. július 5.

Gerhard Schröder lehűtötte Romániának a gyors EU-belépésre vonatkozó reményeit és újabb gazdasági erőfeszítésekre szólította föl Adrian Năstasét. A ro. kormányfő németországi látogatása során nagy összegű szerződéseket írt alá nagybefektetőkkel, akik elsősorban az energia-szektort és a vasúti szállítást kívánják fejleszteni. [Szabadság, júl. 5.]

Az ortodox egyház tiltakozik az átvilágítás ellen; Varga Attila elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, hogy az egyházi tisztségviselőket vonják ki a vizsgálatból. [Szabadság, júl. 5.]

A CURS felmérése szerint csökkent a kormánypárt népszerűsége, viszont nőtt az RMDSz és a Traian Băsescu vezette PD indexe. [RMSz, júl. 5.]

Félixfürdőn megkezdődött az MRVSz jubileumi közgyűlése. Előbb összevont választmányi ülésen elemezték az eltelt idő megvalósításait, a különféle egyházkerületek, a zsinat és a m. állam kapcsolatát. Tőkés László beszédében kiemelte: az MRVSz főleg a m. költségvetésre van utalva. [BN, júl. 5.]

Csíkszeredában megkezdődött a 18. Régizene Fesztivál. A négynapos rendezvényen mintegy 150 muzsikus szórakoztatja a közönséget. [UH, júl. 5.; HN, júl. 13.]

2002. június 6.

Birtok György, nyárádremetei polgármester ígéretet tett, hogy rövidesen rendeződik a mikházi kolostor (→ 2002.05.25) részleges restitúciója. Bakó Pál, ferences házfőnök megnyugtatta a helyieket, hogy a kolostor visszajuttatását követően nem zárják be az épületben működő elmegyógyintézetet. [Krónika, jún. 6.]

Az EMTE Kolozsvárott is szeretné beindítani a m. ny. felsőoktatást és saját egyetemi könyvtárat kíván létrehozni. Az akkreditációs biz. már jóváhagyta a környezettudomány szakot. [Szabadság, jún. 6.]

Marosvásárhelyen továbbra is megmarad az Antonescu sétány neve, mert a tanácsülésen nem sikerült konszenzusra jutni a kérdésben. [Népújság, jún. 6.]

Az RMDSz OT kinevezte azt a 4 jogászból álló bizottságot, amely a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait fogja fenntartani: Frunda György, Eckstein-Kovács Péter, Tokay György, Varga Attila. [SzFÚ, jún. 6.]

Mire kiharcoltuk a teljes vertikumú oktatást, addigra kifogytak a gyerekek – írta Tibori Szabó Zoltán, utalva a demográfiai gondokra. [Szabadság, jún. 6.]

2003. június 25.

A képviselőházban az alkotmány módosításáról folyt a vita. Nem fogadták el Varga Attila képviselő érvelését és elvetették az RMDSz-nek az ’egységes nemzetállam’ megfogalmazás elleni javaslatát (→ 2003.01.24). [Szabadság, jún. 25.]

A ro. kormány nyilatkozata hangsúlyozza: a kedvezménytörvény módosított változata sem felel meg mindenben az európai normáknak; kétoldalú megállapodásban kell tisztázni a jogszabály alkalmazásának feltételeit. [Szabadság, jún. 25.]

2003. június 30.

A belső választások nyomán felállt az erdélyi magyarság ’kis parlamentje’, az SzKT. Meghallgatták a választási biz. jelentését és igazolták a 144 képviselő mandátumát. Nyolc frakció alakult meg (Kereszténydemokrata F.; Székelyföldi F.; Novum Forum F.; Partium; Új Erő; Szórvány F.; Szabadelvű Kör; Nemzeti Polgári Centrum F. – nincs jelen a Katona Ádám vezette EMK és a baloldali tömörülés); megválasztották az SzKT régi-új elnökét, Frunda Györgyöt és megalakították a szakbizottságokat. A testület további bizalmat szavazott az üv. elnöknek (Takács Csaba) és csapatának. [Népújság, jún. 30.]

A képviselőház plénuma megszavazta a módosított alkotmányt. Varga Attila képviselő fenntartotta az RMDSz azon módosító javaslatát, amely eltörli az alkotmány felülvizsgálatának korlátozásait (148. cikkely), és a helyi közigazgatást meghatározó elvek vitájában a szubszidiaritás tételes említését javasolta; Szilágyi Zsolt azt kérte, hogy a regionalizmus legyen feltétele az uniós csatlakozásnak. A plénum elutasította mindhárom javaslatot. Elfogadták viszont az RMDSz egy másik javaslatát: az egyházi oktatás minden szinten egyenértékű lesz az állami és a magánoktatással. [Szabadság, júl. 2.]

A Szabadság-szobor felállítására 16 millió lej (490 $), Mo.-n pedig 6 millió Ft (kb. 28.000 $) gyűlt össze. [Szabadság, jún. 30.] (→ 2003.07.04)

2003. szeptember 3.

Kinevezték a parlamenti egyeztető biz. tagjait, akik az alsó- és felsőház közötti egyeztetést végzik az új alkotmányon; az RMDSz részéről Varga Attila és Eckstein-Kovács Péter vesznek részt. A bizottságba nem választottak PRM-s tagokat. [Szabadság, szept. 3.]

Szabó Vilmos azt szeretné elérni, hogy a m. pol. elit a kérdésnek megfelelő komolysággal kezelje a kettős állampolgárság ügyét. Nemzeti kérdésnek tekinti az ügyet, amelyre együtt kell megtalálni a megoldást. [Krónika, szept. 3.]

Pécsi Ferenc a szatmári polgári fórumon (→ 2003.09.01) mutatta a M. Polgári Egyesületet (MPE) a közönségnek. Pécsi elmondta: felmérések szerint a szavazati joggal redelkező magyarok 35-40%-a [?!] távolodott el az RMDSz-től; az MPE elsősorban ezeknek nyújt lehetőséget az aktivitásra. [?!] Az MPE megjelenése nem megosztást, hanem versenyhelyzetet teremt. [?!] [SzFÚ, szept. 3.] (→ 2003.09.12) ● [A 2004-es parlamenti választások eredményei meghazudtolták Pécsi Ferenc véleményét és elképzeléseit. Az RMDSz-től való „eltávolodás” mértéke 3-4%; a parlamenti részvételnek pedig nincs alternatívája!]

A restitúciós kormánybizottság határozata értelmében újabb egyházi ingatlanokat szolgáltatnak vissza. A 70 tételből 49 a m. történelmi egyházaké. [Krónika, szept. 3.]

2003. november 17.

Alkotmánymódosítás után címmel konferenciát tartottak Kolozsvárott. A népszavazás alkalmával a magyarság 58%-a jelent meg az urnáknál és 95%-uk igennel szavazott; ez az RMDSz politikájának támogatását jelenti, s az egységes fellépés erejét bizonyítja. A Ro.-i magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a kizárólagosan rájuk vonatkozó ügyekben viszont csak nekik legyen joguk határozni – ez jelenti az autonómiát, mondotta Markó Béla. Nem sikerült az új alkotmányból törölni a nemzetállam kifejezést, de ez a tény elhalványul a pozitívumok mellett: a felekezeti oktatás és a magántulajdon garantálása, anyanyelvhasználat stb. – A szövetségi elnök három cselekvési irányt jelölt meg: jogérvényesítés, intézményépítés, új jogok kivívása. – Varga Attila képviselő a jogügyi tennivalókról értekezett; az autonómiáról szólva elvetette a Csapó-féle statútum-tervezetet, mondván, hogy az ’székely nemzetállamot’ tervez, amely éppolyan elfogadhatatlan, mint az alkotmányban rögzített román nemzetállamiság. Értelmezése szerint az autonómia a „nemzeti közösségre átruházott, intézményesített hatásköröket jelenti, amelyekben az állam elismeri a közösség döntéseit és biztosítja ezek végrehajtását. Az autonómia egyezség a kisebbség és a többség között. Ezt elérni csak tárgyalásos úton lehet.” [Szabadság, nov. 17.]

2003. december 2.

Adrian Năstase az EMNT-ről: Ro.-ban csak az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. [Szabadság, dec. 2.]

Év végén megszüntetik a Szabad Európa Rádió ro. adását (a m. adást már a kilenvenes években felszámolták). Az indoklás szerint oly mértékben előrehaladt a demokratizálási folyamat, hogy már nincs szükség erre az adásra. [Szabadság, dec. 2.] (→ 2004.01.10)

A ro. kormány jóváhagyta a módosított kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló kétoldalú megállapodást. [SzFÚ, dec. 2.]

Ion Iliescu jelenlétében letették az aradi Nagy Egyesülés Emlékműve alapkövét. [NyJ, dec. 2.]

2007-re 75 ezer katonára és 15 ezer civil alkalmazottra csökkentik a hadsereg állományát – közölte a hadsereg vezérkari főnöke. Jelenleg a hadsereg 130 ezer katonát és alkalmazottat számlál. [UH, dec. 2.]

Varga Attila sajnálatosnak tartja, hogy az új alkotmánnyal nem sikerült bevezetni az RMDSz javaslatát – miszerint megszüntették volna a prefektusi státust –, de mégis történt egy apró lépés: pontosítják a funkció hatáskörét, az alaptörvény kimondja, hogy nincs alá- és fölérendeltségi viszony a prefektus és az önkormányzatok között. [Szabadság, dec. 2.]

Gyér részvétel mellett választották meg az EMNT alakuló ülésére delegált Kolozs megyei küldötteket. Az ülést vezető Mátis Jenő elmondta: a kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a m. nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. [Szabadság, dec. 2.]

Miskolcon tartották a Kárpát-medencei m. professzorok újabb találkozóját. [Népújság, dec. 2.]

2004. március 20.

Varga Attila alkotmányjogász szerint a benyújtott autonómia-tervezet (→ 2004.01.19, 2004.02.26, 2004.03.16) szakmailag megalapozatlan: a dokumentumban olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyekhez semmiképpen sem lennének csatolhatók (pl. egészségügy, bányászat). A tervezet csak a Székelyföldre vonatkozik, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet – mondta Varga. Baklövésnek tartja azt is, hogy a tervezetet választási évben nyújtották be. Eredményt csak kitartó párbeszéd után lehet elérni. [RMSz, márc. 20.]

Markó Attila megvédte a sokak által szidott, tárgyalásokon alapuló politikát. Akik elvetik a ’kis lépések’ módszerét, azok a Marosvásárhely típusú nyílt konfrontációt hirdetik [utalás 1990. márc. 20-ra]. [RMSz, márc. 20.]

2004. szeptember 15.

Varga Attila közvetítette a kettős állampolgárság ügyében felállított bizottság konklúzióit: elvileg a jogok teljes körét kellene biztosítani (egészségügyi biztosítás, nyugdíjrendszer, választhatóság), de ez újabb kérdést generál: képes-e a Mo.-i társadalom az ezzel járó anyagi terheket vállalni? Székely István szerint a problémakör egyszerűbb, mert csak az kaphat egészségügyi biztosítást, aki befizetője is a biztosítási rendszernek. [Szabadság, szept. 15.]

Révkomáromban beindult az oktatás a Selye János Egyetemen. A három kar első évfolyamára mintegy 350 hallgató iratkozott be. Az egyetem létesítésének ötlete 1989-ben fogalmazódott meg, az MKP már 1998-ben érdemben tudott tárgyalni a kérdésről, de csak 2002-ben jutott el odáig a m. közösség, hogy politikai alku révén kiharcolja az egyetemalapítást. Az egyetem alapításához és fenntartásához a m. tanügyi tárca is jelentős összeggel járult hozzá. [Krónika, szept. 15.] (→ 2003.01.09, 2003.08.14, 2004.01.16)

2004. szeptember 25.

Varga Attila képviselő egy pol. szemináriumon arról beszélt, hogy az RMDSz nem támogatja a területi autonómia gondolatát, mivel a jelenlegi elképzelés szerint az egy kisebb méretű, m. nemzetállam megalkotását célozza a ro. nemzetállam keretén belül. Varga autonómián olyan többletjogokat ért, amelyek a tömbben élő magyarságot illetnék meg. [Szabadság, szept. 25.] (→ 2003.11.17)

Markó Béla Budapesten tárgyalt Kiss Péter kancellária-, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel a 2005-ös költségvetésnek a h. t. m. közösségekre vonatkozó terveiről. Ígéretet kapott, hogy a költségvetés vitáján figyelembe veszik az RMDSz és a többi h. t. m. szervezet támogatottsági igényeit. [RMSz, szept. 25.]

2004. december 4.

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD–PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út. A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

Az RMDSz parlamenti képviselete, megyék szerint. w Szenátus: Pete István (Bihar); Verestóy Attila, Sógor Csaba (Hargita); Eckstein-Kovács Péter (Kolozs); Puskás Bálint, Németh Csaba (Kovászna); Markó Béla, Frunda György (Maros); Szabó Károly (Szatmár); Fekete-Szabó András (Szilágy). w Képviselőház: Király András (Arad); Lakatos Péter, Sóki Béla (Bihar); Kovács Attila (Brassó); Székely Levente (Galac); Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc (Hargita); Kónya-Hamar Sándor, Máté András (Kolozs); Antal Árpád, Tamás Sándor, Márton Árpád (Kovászna); Bónis István (Máramaros); Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (Maros); Varga Attila, Erdei-Doloczki István (Szatmár); Seres Dénes (Szilágy); Toró T. Tibor (Temes). [RMSz, dec. 4.]

Az évzáró gyűlésen osztották ki az EMKE díjait. [Szabadság, dec. 6.]

Háromnapos történészkonferenciát tartottak Kolozsvárott: A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945–1989) címmel. [RMSz, dec. 4.]

A m. népszavazáson (→ 2004.12.05) 2,008.000 hasonló szavazat dönthet a föltett kérdésről, ha ennél kevesebb szavazat jut egy válaszra, akkor a kérdés eldöntetlen marad. [Háromszék, dec. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998