Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 77 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-77
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala)

1995. december 28.

Hargita megye polgármesterei évzáró búcsútalálkozón vettek részt. Mindent összevetve úgy tetszik, hogy a megye m. közössége átlendült a holtponton, megindult a gyarapodás. A földgáz bevezetése Csíkszereda után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és néhány nagyközségben folytatódik. [RMSz, dec. 29.] ● [Az ígéret csak 10 év múlva valósult meg – részben. A gázvezeték délkeleti irányból érkezett a Gyergyói-medencébe, Marosfőn 2005 őszén fektették a csöveket.]

1996. január 30.

Markó Béla visszautasította azt a feltételezést, hogy a HTMH beleavatkozna az RMDSz belső ügyeibe, „nem is fogadnánk el ilyen kísérleteket”. [MN, jan. 31.] (Utalás Tőkés László kijelentésére: „állítom, az Entz Géza által vezetett HTMH kevésbé avatkozott bele az RMDSz politizálásába, mint a mostani”. [EN, jan. 24.])

Az EMK küzd az RMDSz erkölcsi-politikai tisztaságáért és a komm. múlt maradványai ellen; a romániai m. nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSz legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSz asszimiláns politikusai ellen – áll az EMK számvetése c. dokumentumban. [Szabadság, jan. 30.]

1996. március 6.

A HTMH és az MTI vezetői újabb egy évre meghosszabbították azt az egyezményt, amelynek értelmében 5 h. t. m. hírlap [Népújság, RMSz, Szabadság, Új Szó (Pozsony), Kárpáti Igaz Szó (Ungvár)] továbbra is ingyen kaphatja az MTI híreit. [ÚM, márc. 6.]

1996. március 16.

Bukarestben nemzetközi konferenciát tartottak a megbékélés ügyéről. Mircea Maliţa akadémikus ismertette a ro.–m. megbékélésre kidolgozott koncepcióját. Szerinte az etnikai alapon szerveződő pártok zavaró tényezőt jelentenek, mert „szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemek szorgalmazásával” veszélyeztetik az államközi megbékélést. Szász Zoltán (MTA) emlékeztette a ro. tudóst, hogy a 19. század végén Mo.-n is volt Ro. Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytatott a m. kormánnyal. [MH, márc. 22.]

T. Meleşcanu az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapszerződést illetően eltérés van a két fél felfogásában. A ro. fél úgy tekinti, hogy a szerződés a jelenlegi helyzetet rögzíti, ezzel szemben a m. partner olyan normákat akar beiktatni, amelyeket ezután kellene a megvalósítani, ez pedig – vélte a ro. külügymin. – kivitelezhetetlen. [RMSz, márc. 19.]

Lábody László (HTMH) szerint a Fidesz – azzal, hogy egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt, Szőcs Gézát jelölte (→ 1996.03.05) a Hungária Televíziót ellenőrző kuratóriumba – beavatkozott az erdélyi magyarság belügyeibe. [BN, márc. 16.] (→ 1996.03.07)

Florin Rădulescu-Botică, az ET Parlamenti Közgyűlésén résztvevő ro. küldöttség vezetője elmondta, hogy elkészült egy kisebbségi problémákkal foglalkozó ajánlástervezet, amelyet a közeljövőben terjesztenek az ET elé. A dokumentum a ro. diplomácia irányelveinek megfelelően az etnikumok jogállását főleg az államhatalommal fenntartott kapcsolatok javítása révén tartja megoldhatónak. Az indítvány nagyobb hangsúlyt helyez az állam iránti lojalitásra; minden kisebbséginek kötelessége lenne az állam nyelvének elsajátítása és használata. [BN, márc. 16.]

1996. március 18.

Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a PDSR és a PSM. [Szabadság, márc. 18.]

Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal pol. államtitkára, a HTMH és az utódállamok m. szervezeteinek képviselői megegyeztek a HTvKa kuratóriumába delegálható küldöttek számáról. (→ 1996.03.05, 1996.03.16) Erdély 3, Felvidék 2 személyt küldhet, Délvidék és Kárpátalja rotációs rendszerben delegálhat képviselőket. [Táj., márc. 19.]

1996. április 25.

Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]

Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.]

Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11)

A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.]

1996. augusztus 17.

Iliescu elnök elmondta: a m. fél korábban ellenezte, most elfogadta, hogy az 1201-es ajánlás csak a függelékben szerepeljen; leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. [RMSz, aug. 17.]

Horn Gyula elmondta: nem lehet minden igényt kielégítő megállapodást kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az EU-ba. [Vasárnapi Hírek, aug. 18.]

Hitelt érdemlő forrásra hivatkozva azt közölte a vezető m. napilap, hogy fölvetődött a HTMH megszüntetése; funkcióit részben a Külügymin. venné át, de az sem kizárt, hogy a HTMH-t összevonják a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalával (NEKH). [Népszabadság, aug. 17.] (→ 1996.09.03, 1996.09.23, 1996.10.14)

1996. szeptember 3.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a ro. fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást (→ 1996.08.27). [RMSz, szept. 5.] (→ 1996.09.05)

N. Văcăroiu javaslatára Iliescu elnök leváltotta a kormány 3 PUNR-s miniszterét: Valeriu Tabără (mezőgazd.), I. G. Chiusbaian (igazságügy), Ovidiu Muntean (távközlés), a helyükbe kinevezett miniszterek (Alexandru Lăpuşan, Ion Predescu, ill. Virgil Popescu) letették az esküt. [Szabadság, szept. 4.]

Az MDF tiltakozott a HTMH és a NEKH tervezett összevonása ellen (→ 1996.08.17). [RMSz, szept. 3.] (→ 1996.09.23, 1996.10.14)

1996. szeptember 23.

Az SzDSz nem ért egyet azzal a korábban elterjedt nézettel (→ 1996.08.17, 1996.09.03), hogy összevonják a HTMH-t és a kisebbségi hivatalt, mivel ez olyan hatást keltene, mintha megváltozna a kormány politikája, jelentette ki Pethő Iván (SzDSz). [MH, szept. 23.] (→ 1996.10.14)

1996. október 14.

A CNA helyt adott az RMDSz tiltakozásának, amiért a televízió választási műsora megtagadta Frunda György kampányfilmjének sugárzását, arra hivatkozva, hogy Frunda azon magyarul beszélt (noha a klippet ro. felirat kísérte). Az RMDSz ezt politikai diszkriminációnak minősítette, akárcsak az állami támogatás visszatartását (→ 1996.10.03). [Szabadság, okt. 14.]

Még a döntés-előkészítés fázisában elakadt a HTMH és a NEKH összevonása. [Szabadság, okt. 14.] (→ 1996.08.17, 1996.09.03, 1996.09.23)

Kétéves fennállását ünnepelte Hargita és Kovászna ortodox püspöksége. Joggal állapíthatták meg, hogy két évtizedre elegendő munkát végeztek: apácakolostort alapítottak, szobrokat állítottak, templomokat építettek, saját történelmi múzeumot hoztak létre. „A püspökség feladata, hogy újból felfedezze, érdekké avassa e zóna ro. múltját, minden lehetséges – főleg vallási és művelődési – eszköz felhasználásával” – áll a kolozsvári ortodox érsek táviratában. [RMSz, okt. 14.]

1996. december 13.

Felmentését kérte Lábody László, a HTMH elnöke. Döntését részben intézményi, részben személyi okokkal indokolta. [Népszabadság, dec. 13.] (→ 1997.01.16)

Adrian Severin a ro. külügyi politikát elemezte: Ro. korábban képtelen volt megnevezni szövetségeseit és a gyakorlatban nem vett részt az euroatlanti struktúrák építésében, amelyeknek részese kíván lenni. – A választások után növekednek Ro. integrációs esélyei, de nem tragédia, ha az ország nem jut be az első körben; egyúttal aktív politikát kell folytatni Oroszország demokratizálódásának elősegítéséért. [RMSz, dec. 13.]

1997. január 16.

Markó Béla, az Akadémia által szervezett konferencián az RMDSz autonómia-politikájáról értekezett. Szerinte a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani; az RMDSz által szorgalmazott autonómia fogalma feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Bedros Horasangian, a konferencia moderátora úgy vélte, két komplexust kell legyőzni: a magyarok a felsőbbrendűségit, a románok az alsóbbrendűségit. [RMSz, jan. 16.]

Tőkés László Bécsben kijelentette: elsietett volt a ro.–m. alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a m. kormány Iliescut támogatta. Tőkés elvben támogatta az RMDSz részvételét a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, „mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSz a kormánykoalíción”. [RMSz, jan. 16.] (→ 1997.01.25)

Ro. küldöttség járt a Vatikánban, de csak Angelo Sodano bíborossal tárgyaltak. Teoctist pátriárka továbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. [RMSz, jan. 16.]

A HTMH-ból leköszönő Lábody László (→ 1996.12.13) elmondta: a hivatal nem politizál, feladata a közösségek önszerveződésének elősegítése, a gazdasági együttműködés támogatása. [MN, jan. 16.]

1997. március 26.

Németh Zsolt (Fidesz) a BTE-ről: 1. a ro. kormányfő Budapesten ígéretet tett az önálló m. egyetem visszaállításra (→ 1996.03.12), amit a ro. elnök hivatal 24 órán belül „helyreigazított”; 2. a m. kormány is ellentmondásosan viselkedik: Törzsök Erika (HTMH) – Ellenségkép nélkül c. cikkében (MH, jan. 25.) – így nyilatkozott: „… »autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.« Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló m. egyetem irreális elképzelés (→ 1997.01.31).” A Fidesz azt szeretné elérni, hogy mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a m. kormány álláspontja a BTE-vel kapcsolatban és érjék el azt, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint a romániai magyarok jogos igénye. [ÚM, márc. 26.]

Kökény Mihály népjóléti és Ştefan Iosif Drăgulescu egészségügyi min. kétoldalú megállapodást írt alá Budapesten. [Szabadság, márc. 27.]

Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Lezsák Sándor, az MDF küldöttségének élén. Megbeszélést folytattak a vallásügyi államtitkárral és több ro. párt vezetőjével. – Tokay György a kisebbségi hivatal struktúráját és működését ismertette. [Táj., márc. 27.]

1997. április 16.

Az ET úgy döntött, hogy egy évre felfüggeszti az ország monitorizálását. Frunda György szerint ez annak köszönhető, hogy az ET nyitott Ro. felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Az egy év alatt teljesíteni kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Ro.-t a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre; módosítani kell a Btk. több paragrafusát, tk. a sajtószabadságot érintő cikkelyt, valamint a himnusszal és zászlóval kapcsolatos, továbbá a 200. paragrafust (a homoszexuálisok büntetéséről); javítani kell a börtönviszonyokat, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, a közösségek kárpótlását; intézkedni kell a cigányok társadalmi integrációja érdekében. [RMSz, ápr. 16. ; Szabadság, ápr. 25.]

Patrubány Miklós, az MVSz alelnöke úgy értékelte, hogy a BTE újraindítása nem szakmai vagy tudományos kérdés: „Csak pol. akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni.” [Szabadság, ápr. 16.]

Törzsök Erika, a HTMH új elnöke hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a hivatalt; a kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie. A HTMH által közvetített összegek csak kis részét képezik a költségvetésnek, különösen kevés, ha számba vesszük, hogy: 1. Kárpátalján a lakosság 80%-a munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést, 2. Szlovákiában a Mečiar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, 3. Horvátországban a m. lakosság rommá lőtt házakban próbál új életet kezdeni. [MH, ápr. 16.]

1998. február 18.

A szenátus közigazgaztási bizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20%-os aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnév-táblák alkalmazása. [RMSz, febr. 20.] A 22/1997. sz. kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható. [Szabadság, febr. 19.]

A kárpátaljai magyarok szervezete azzal bízta meg a vezetőit, tárgyaljanak az anyaországi pártokkal arról, miként lehetne elérni, hogy az Országgyűlés törvénybe iktassa – a szlovák kezdeményezéshez hasonlóan – olyan hivatalos személyi okmányok meghonosítását, amelyek lehetővé teszik a h. t. magyarok számára, hogy bizonyos területeken egyenlő jogokat élvezzenek a m. állampolgárokkal. Törzsök Erika, a HTMH elnöke szerint a közeljövőben erre nem lesz mód. [MTI]

Mihnea Moţoc külügyi szóvivő szerint a ro. állampolgárokra vonatkozó magyarországi vízumkényszer esetleges bevezetése „bizonyos mértékben árnyat vetne a kialakult kétoldalú együttműködésre”. [MTI] (→ 1998.02.21)

1998. március 6.

Törzsök Erika (HTMH) a vízumkérdéssel (→ 1998.02.18, 1998.02.21) kapcsolatban elmondta: Budapestnek teljesítenie kell majd az EU-s tárgyalásokon a schengeni elvárásokat, de úgy, hogy a h. t. magyar közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. [BN, márc. 6.]

50%-kal emelkedett a benzin (3000-ről 4500 lejre) és a gázolaj ára. A kormány gazdaságpolitikai intézkedésére jellemző, hogy Daniel Dăianu pénzügymin. két héttel ezelőtt keményen bírálta a kőolajfinomítókat, amiért száz lejjel emelték a benzin árát. [BL, márc. 6.]

1998. április 6.

Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]

A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]

A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]

A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27)

1998. április 16.

Radu Vasile első kormányfői útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett, hogy helyi vezetőkkel tárgyaljon. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. Rámutatott: alaptalanok a m. tőke túlzott térhódításáról szóló hírek, s az sem igaz, hogy „elmagyarosították” a helyi közigazgatást. [Szabadság, ápr. 17.]

Budapesten konferenciát tartott a HTMH és a M. Külügyi Intézet Magyarország csatlakozása az EU-hoz és ennek hatása a h. t. magyarokra címmel. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeres szakmai megbeszéléseket, konzultációkat szerveznek a h. t. résztvevők által megnevezett szakértőkkel. [RMSz, ápr. 18.]

1998. május 2.

Az euroatlanti integrációra Mo.-nak úgy kell felkészülnie, hogy a nemzeti értékek ne szoruljanak háttérbe – nyilatkozta Törzsök Erika (HTMH). Arra kell törekedni, hogy a csatlakozás nyomán ne mélyüljenek a gazdasági-társadalmi feltételekből adódó mesterséges szakadékok a nemzetrészek között. [RMSz, máj. 4.]

1998. július 1.

A marosvásárhelyi ref. Kántortanító-képző Intézet létrejöttét 1993-ban hagyta jóvá a minisztérium. A főiskola végzettjei általános iskolai tanítók és gyülekezeti kántorok lehetnek. [RMSz, júl. 1.]

Katona Ádám kijelentette: „katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel”. (→ 1998.06.29) [GyK, júl. 1.]

Martonyi János, a m. külügyi tárca várományosa elmondta: „A Szlovákiában és Romániában élő m. nemzeti kisebbségnek megvannak a maguk pol. képviselői, problémáik megoldásában elsősorban a pozsonyi és bukaresti hivatalok az illetékesek. Emellett azonban természetes, hogy a mindenkori kisebbségi politikának a kétoldalú kapcsolatokban is megvan a maga súlya, s tekintettel a nemzetközi jogi normákra, szélesebb, európai keretben is szerepet játszik.” [Szabadság, júl. 1.]

Németh Zsolt külügyi pol. államtitkár elmondta: a h. t. magyarság és az anyaország között az eddiginél sokkal összehangoltabb párbeszédet kell létesíteni. Az elmúlt négy évben nem volt tökéletes a külkapcsolat, mivel a Külügymin. és a HTMH között gyenge volt az együttműködés. [MTI]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-77




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998