Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EMK (Erdélyi Magyar Kezdeményezés)

1995. szeptember 5.

Az EMK – a dél-tiroli modellt követve – kidolgozta a székelyföldi autonómia tervezetét. [MH, szept. 5.]

1995. szeptember 28.

A Kolozs megyei RMDSz elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén folytatják az ásatást és alapot készítenek a Lupa Capitolina szobornak. [Táj., szept. 28.]

Katona Ádám egy hosszas vita végére kívánt pontot tenni. Nyílt levelet [Szabadság, aug. 22.] intézett a m. kormányfőhöz és Göncz Árpád államfőhöz, amelyben azt kérte, hogy Mo. biztosítson védőhatalmi státust az utódállamokban élő magyarság számára. Erre Dáné Tibor reagált [Szabadság, szept. 7.], mondván, hogy a védőhatalmi státust a nemzetközi jog nem biztosítja. Katona személyeskedő válasza Dáné észérvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta föl. „1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSz-programban” – írta Katona. [Szabadság, szept. 28.] (→ 1996.01.09)

1995. szeptember 30.

Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]

Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]

A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.]

1995. november 14.

Az RMDSz ÜE elismerte, hogy a cél, amelyért Katona Ádám küzd – a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása és a zetelakiak jogorvoslata – minden kisebbségi számára fontos; az eszköz azonban túl kockázatos, ezért arra kérték az EMK szóvivőjét, hogy függessze föl éhségsztrájkját. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.10.23)

Első ízben rendezte meg az RMKC a Marosvásárhelyi Könyvkiállítást és Vásárt.

Szabó Károly elmondta, hogy a SRI által összeállított jelentésből megállapítható: a titkosszolgálat nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint korábban a Securitate, jószerivel az egész lakosságot figyelik. Gyanakvással kezelik a külföldi befektetőket, ellene vannak a privatizációnak; a jelentésben nem utaltak konkrét államellenes cselekedetre, hanem az RMDSz autonómia-koncepcióját vitatták. [RMSz, nov. 14.]

1995. december 3.

Katona Ádám – orvosai utasítására – befejezte 42 napja tartó éhségsztrájkját (→ 1995.10.23, 1995.11.09, 1995.11.14). Katona köszönetet mondott a tiltakozást támogató magánszemélyeknek és szervezeteknek; külön köszönet illeti a m. Országgyűlés ellenzéki képviselőit, akik többször felszólították a magyarországi pol. élet felelős személyiségeit és a közvéleményt az EMK által megfogalmazott követelések támogatására. [Táj., dec. 4.]

Lábody László megfeddte „mind a romániai m. közösséget, mind a pol. elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt”, hiszen az RMDSz híven tolmácsolja a m. társadalom problémáit. – Szerinte az ideális jövőkép: demokratikus, gazdag Ro.-ban autonóm m. közösség. – A 3. M. Ref. Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: támogatják a találkozót, de illő lett volna, hogy a KREK egyeztesse terveit a m. kormánnyal. [RMSz, dec. 4.; EN, dec. 6.] (→ 1995.12.14)

1996. január 9.

Katona Ádám két hónapja válaszolt (Szabadság, 1995. nov. 9.) Dáné Tibor levelére (→ 1995.09.28), amelyre Markó Béla levélben reagált (1995. dec. 13.). Az EMK most a sajtóban válaszolt Markónak, tisztázni óhajtván Katona Ádám szándékát. Az EMK szerint Katona Ádám az elrománosodott személyeknek az RMDSz-ből való „kirekesztését” tartja szükségesnek, nem az ún. asszimilációról beszél. A platform egyetért a szövetségi elnöknek a rasszista nézeteket elutasító szemléletével (Katona „olyan szélsőjobboldali gondolatvilágot idéz, aminek szövetségünkben nincs helye … nekünk semmi közünk nem lehet a hozzátartozók származását firtató ordas eszmékhez”), de úgy vélik, Markó Béla félreértette Katona véleményét. [RMSz, jan. 11.; Táj., jan. 9.] (→ 1996.01.14)

1996. január 14.

Az SzKT székelyudvarhelyi ülése elfogadta munkadokumentumnak Csapó I. József tervezetét a személyi autonómiáról, a további munkát egy jogi szakértőkből álló csoport hivatott elvégezni. – Az EMK levelével kapcsolatban (→ 1995.01.09) állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben leszögezték: az RMDSz „elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a szóbeli és tettleges agressziót”, a szövetségben nincs helye semmiféle intoleranciának. Az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. [Táj., jan. 15.] – Az SzKT kéréssel fordult Ro. elnökéhez, hogy lépjen föl Gh. Funar négy éve tartó önkényeskedései, törvénysértő magatartása, provokatív szándékai és tettei, szélsőségesen xenofób és nacionalista megnyilvánulásai ellen. [Szabadság, jan. 13.] – Tőkés László felolvasta azt a levelet, amelyet az RMDSz tb. elnöke a m. és a ro. államfőnek címzett. (→ 1996.01.16, 1996.01.17)

1996. január 30.

Markó Béla visszautasította azt a feltételezést, hogy a HTMH beleavatkozna az RMDSz belső ügyeibe, „nem is fogadnánk el ilyen kísérleteket”. [MN, jan. 31.] (Utalás Tőkés László kijelentésére: „állítom, az Entz Géza által vezetett HTMH kevésbé avatkozott bele az RMDSz politizálásába, mint a mostani”. [EN, jan. 24.])

Az EMK küzd az RMDSz erkölcsi-politikai tisztaságáért és a komm. múlt maradványai ellen; a romániai m. nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSz legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSz asszimiláns politikusai ellen – áll az EMK számvetése c. dokumentumban. [Szabadság, jan. 30.]

1996. június 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz területi szervezeteinek művelődési és egyházügyi alelnökei, jogászok, gazdasági szakértők. Napirenden szerepelt a 136/1996. sz. kormányrendelet alkalmazásának megvitatása, amely lehetővé teszi a jogtalanul elkobzott közösségi javak tulajdonjogát bizonyító dokumentumok beszerzését. Megállapodtak abban, hogy létrehozzák a területi koordinációs bizottságokat, amelyek felkutatják és településenként listázzák az egykori közösségi javakat és év végig elkészítik a katasztereket. [Táj., jún. 14.]

Mózes Edit interjút kért Adrian Năstasetól. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Gh. Funarral, a PDSR elnöke azt válaszolta, hogy a PUNR nem ellenzi az euroatlanti integrációt, az RMDSz soraiban viszont szélsőséges, románellenes csoportosulások is vannak: „nem én találtam ki Katona Ádámot és az EMK-t”; a PUNR-vel való kapcsolatot az érdekek mentén határozzák meg, nem az RMDSz kedve szerint. Nem látja az RMDSz-szel való együttműködés esélyét addig, amíg Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Năstase szerint az RMDSz nem mutat perspektívát, elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat. [RMSz, jún. 11.]

Első ülését tartotta meg az Iskola Alapítvány (→ 1996.04.25) kuratóriuma. Kinevezték az alapítvány ügyvezetőjét és titkárát Somai József, ill. Ferenczi Rita személyében. Az alapítvány elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád. [Szabadság, jún. 14.]

1996. június 25.

Hargita megye új tanácsának első ülésén várható volt, hogy a ro. tanácsosok inkább a liberális Kolumbán Gáborra szavaznak, mint az EMK színeiben is aktiváló Sántha Pál Vilmosra, ezért az előbbi lett a megyei elnök. A két alelnök: Minier Gábor és Zsombori Vilmos. [RMSz, jún. 25.]

Fodor Sándor író – A legfontosabb: megújulni c. cikkében – úgy véli, hogy az RMDSz fokozatosan elvesztette népszerűségét, elsősorban a szervezeten belüli marakodás nyomán felfedett, azóta sem tisztázott anyagi visszaélések miatt. [HN, jún. 25.]

1996. július 28.

Az EMK Fortyogófürdőn tartott ülésén elfogadta működési szabályzatát és tisztújítást is tartott. Az üv. testület tagjai: Bartha András, Borboly István, Gazda István, Újvári Ferenc. Katona Ádámot, a korábbi szóvivőt elnökké választották. [RMSz, aug. 1.]

1996. július 31.

A m.–m. csúcstalálkozó jelentőségéről és üzenetéről cikkezett Duray Miklós a pozsonyi hírlapban: „először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a m. pol. érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta”. A zárónyilatkozat alapjául szolgálhat a „nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához”, a dokumentum a a 20. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. [Szabad Szó, júl. 31.]

Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes – ahogy az elnök beállította –, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.]

Borbély Imre négy székely városban mutatta be a Magyar jövőkép c. tanulmánykötetet, amelyet az Interconfessio Társaság korábbi üléseinek anyagaiból állítottak össze (pl. 960526). Borbély Imre hangsúlyozta: ki kell mozdítani a m. politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. [HN, júl. 31.]

1996. október 19.

Gyergyószentmiklósi ülésén nyilatkozatot fogadott el az EMK: a m. kormány megszegte a m.–m. csúcstalálkozón vállalt eszméket (→ 1996.07.05); az alapszerződés aláírása semmibe vette az önrendelkezés princípiumát; a legsürgősebb feladat az autonómiastatútum elfogadása az RMDSz illetékes fórumai által. [EN, okt. 30.]

Puskás Attila véleménye: egyesek nem tudnak belenyugodni abba, hogy a jelölések során nem tartották őket alkalmasnak a közösségi képviseletre és függetlenként indulnak. Borbély Imre lépése felkéretlen önjelölés; a közösségért nem csak a parlamentben lehet dolgozni. [RMSz, okt. 19.]

1996. november 26.

Az RMDSz képviselőházi frakciója megválasztotta a vezetőséget: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc és Varga Attila; titkár: Ráduly Róbert. [RMSz, nov. 28.]

Az EMK helyteleníti, hogy az RMDSz bármelyik tisztségviselője az SzKT elvi döntésének megkerülésével kössön megállapodást a kormányban való részvételről. [RMSz, nov. 26.] (→ 1996.11.28)

1996. november 28.

Bukarestben, az SzKT rendkívüli ülésén, a kormányzati szerepvállalásról folyt a vita. Ezt többen is ellenezték (EMK, ]961126) vagy szigorú feltételekhez kötötték (KREK, ]961121) és azt is szóvá tették, hogy az SzKT kész tények elé állította a tagokat, ui. a tárgyalások már előrehaladott állapotban vannak. Frunda György hangsúlyozta: ehhez hasonló helyzet még nem volt, belülről kell megpróbálni megoldani a kérdéseket. Az SzKT végül nagy többséggel elvi jóváhagyását adta a koalíciós tárgyalások folytatására. [RMSz, nov. 28.] (→ 1996.12.12)

A PAC és a PL’93 koalíciója még az 1%-ot sem érte el a választásokon, ezért a PAC vezetősége – az elnök (N. Manolescu) kivételével – lemondott. [BN, nov. 28.]

1997. február 4.

Constantinescu elnök Brüsszelben Solana NATO-főtitkárral tárgyalt (tk. az ukrán–ro. kapcsolatokról), majd felszólalt az EP külügyi biz. előtt. [RMSz, febr. 6.]

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT tagjainak, amelyben azt kifogásolta, hogy az RMDSz koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a választáskor kapott szavazatszámokkal arányos számú helyet a kormányban és a megyék vezetésében (3 miniszter és 5 prefektus); elfogadhatatlan, hogy Kovászna megyének ne legyen m. prefektusa. [Szabadság, febr. 4.]

1997. május 1.

A SRI jelentésének egyik alfejezetének címe: „Alkotmányellenes mozgalmak, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot”. Az elemzés a Vasgárda, a Mihály Arkangyal Légiója mellett az EMK-val is foglalkozik, mondván: autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik. [Szabadság, máj. 1.]

Vállalkozók tömegétől kísérve Bukarestbe látogatott Klaus Kinkel német külügymin. A találkozón Adrian Severin kijelentette, hogy Ro. bocsánatot kér a szász és sváb lakosság második világháború végén történt Szovjetunióba való deportálásáért, a német kisebbség bărăgani kitelepítéséért és a Ceauşescu által folytatott gyakorlatért, amelynek során az ország ezrével „adta el” a németeket. Kinkel üdvözölte a ro. fél gesztusát. [RMSz, máj. 3.]

1997. július 5.

A képviselőház elfogadta Garda Dezső törvénytervezetét a közbirtokossági erdők visszaadásáról; a törvény 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. [RMSz, júl. 5.]

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT-nak, ebben a köv. sérelmeket sorolta föl: az EMK megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az RMDSz megvonta a bizalmat Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27); még nem véglegesítették Csapó I. József autonómia-tervezetét; az SzKT még nem foglalkozott a ro. betelepítéssel, holott az EMK ezt 1994-től szorgalmazza. [RMSz, júl. 9.]

A PRM és a PUNR Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen tiltakozó akciókat szervezett a közigazgatási és a tanügyi törvény módosítása ellen. [Szabadság, júl. 5.]

Anyagi gondokra hivatkozva a kolozsvári területi tévéstúdió költségvetésének megnyirbálást jelentette be Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója. [Táj., júl. 9.]

1997. július 29.

Az SzKT-n zajlott vita gyökereit kutatta Gál Mária, aki a Katona Ádám-vezette tömörülést Csurka István és Torgyán József szellemiségéhez közel állónak nevezte. Gál szerint a radikális vonalnak (Tőkés László hívei) kevesebb képviselője van az SzKT-ban. Markó Bélától azt kérdezte, miért nem zárják ki az EMK-t az RMDSz-ből; Markó azt válaszolta: eddig sem folyamodtak a kizárás eszközéhez, de ha az EMK továbbra is eltér az általános vonaltól, akkor meg kell vizsgálni, hogy meddig vállalható a közösség. Tőkés László azt mondta: a nézeteltérések nem olyan jellegűek, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést; soha nem gondolt arra, hogy kiváljon a szövetségből. [Népszava, júl. 29.]

1997. augusztus 11.

Az EMK sürgette az RMDSz-t, hogy őszi kongresszusán vállalja föl az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét. A kérdést Katona Ádám a tusnádi szabadegyetemen (→ 1997.07.21) is fölvetette, erre Németh Zsolt azt válaszolta: a Fidesz mérlegelni fogja a kérdést, amennyiben az RMDSz ezt hivatalosan is megfogalmazza. [RMSz, aug. 11.]


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998