|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 337 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 321-337 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1990. március 22.A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó események nyomán a székely megyék nagyobb városaiban gyűléseken és sztrájkokkal tiltakoztak az atrocitások ellen, követelték a szélsőséges VR betiltását, elítélték a sajtóban dúló magyarellenes kampányt. – Petre Roman a történtek kivizsgálását ígérte.Marosvásárhelyen a kormánybizottság jelenlétében üléseztek a helyi lakosság, az RMDSz és a VR képviselői. (A kormánybizottságban Verestóy Attila és Gelu-Voican Voiculescu is részt vett, utóbbinak a helyét Ioan Mânzatu, a CPUN alelnöke vette át.) Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni kell az eseményekről, a nemzeti kisebbségek sérelmeiről és követeléseiről. Az RMDSz ismételten kinyilvánította lojalitását a ro. állam iránt (nem kívánja Erdély elszakítását). (→ 1990.08.02) Kolozsvárott újjáalakuló közgyűlését tartotta az EME. A 35 résztvevő elfogadta az alapszabályzatot. Az ideiglenes elnöki teendők ellátásával Jakó Zsigmond ny. egy. tanárt bízták meg. (→ 1990.05.09) 1990. március 23.Marosvásárhelyen újabb heves magyarellenes tüntetés volt.Iliescu elnök fogadta Domokos Gézát, akivel a marosvásárhelyi véres eseményekről tárgyalt. Marosvásárhelyi ro. ifjúsági szervezetek és a MADISz közös kiáltványban ítélték el a történteket, követelték a felelősség megállapítását és a bűnösök felelősségre vonását. A kormány nyilatkozatban határolta el magát az alaptalan vádaktól, miszerint a székely megyék m. lakossága szeparatizmusra hajlana, ugyanakkor ígéretet tett a rágalmazók megbüntetésére és az anyanyelv korlátozás nélküli használatára. (→ 1990.05.22) 1990. március 24.Az RMDSz nyilatkozatban kérte a Marosvásárhelyen történtek pártatlan kivizsgálását, beleértve a rendfenntartó közegek beavatkozásának késlekedését, a Rompres és a média felelősségének megállapítását, a tendenciózus és félrevezető hírösszeállításokért.1990. március 26.A KREK püspökévé választotta Tőkés Lászlót.Megalakult a Román Hírszerző Szolgálat (RHSz; Serviciul Român de Informaţii = SRI), azzal a céllal, hogy adatokat szerezzen a kémszolgálatokról és a románellenes tevékenységet folytató (terrorista) szervezetekről. [Magyar Hírlap, 1992. márc. 5.] [Az SRI megalakításával kapcsolatos Kincses Előd okfejtése, melyet a marosvásárhelyi események nyomán fogalmazott meg: „Miért volt a román vezetésnek szüksége az etnikumközi összecsapásokra? – 1. Azonnal vissza tudta állítani a szekuritátét, amelynek munkanélküli dolgozói három hónapig, tehát március 21-ig kaptak teljes fizetést. – 2. A kormány gazdasági impotenciájáról el lehetett terelni a figyelmet. – 3. Jó alkalom volt arra, hogy a politikai harcban bunkóként forgassák a nemzetiségi kérdést. – 4. Leállíthatták a demokratizálódást, elkezdhették a visszarendeződést.” (Kincses 1: 101.) – Egy későbbi vélemény: „A marosvásárhelyi konfliktusról ma már köztudott, hogy azt a volt Securitate szervezte.” (Bíró Béla, ER, 2004. 1. sz. p. 25.)] 1990. március 29.Még el sem készült a kormánybizottság jelentése a marosvásárhelyi eseményekről, de az ügyészség máris bíróság elé állított hét cigányt, csendháborítás és hangoskodás vádjával. Másnap már ítéletet is hoztak a kirakatperben: öten 3–5 hónapos börtönbüntetést kaptak, két vádlottat munkahelyen letöltendő javító-nevelő munkára ítéltek. Az április 4-én tartott fellebbviteli tárgyaláson megerősítették az elsőfokú ítéleteket. (→ 1990.04.11)A Szabadság közölte az RMKdP programját, melyet Podhradszky László, Újvári Ferenc, Sipos Gábor és Asztalos Lajos írt alá. (→ 1990.04.05) 1990. március 30.Csíkszeredában kétnapos találkozóra gyűltek a MISzSz, a m. diákszövetségek és egyházak ifjúsági szervezeteinek képviselői. A MISzSz (→ 1990.03.17) megválasztotta választmányát (ennek elnöksége: Ábrám Zoltán, Csutak István, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László), kijelölte az RMDSz kongresszusára küldendő delegáció tagjait és elhatározta, hogy az RMDSz-szel közös listán jelölteket indít a májusi választásokon.Kincses Előd, akit a marosvásárhelyi zavargások egyik felelősének tartott a korántsem pártatlan igazságszolgáltatás, Mo.-ra távozott, ahonnan csak a vádak visszavonása és ártatlanságának elismerése után tért vissza, 1995 júniusában. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08) Az amerikai útjáról hazatérő Tőkés László (→ 1990.03.09), Genfben az egyházak ökumenikus tanácsa előtt kijelentette, hogy a romániai egyháznak meg kell újulnia. A diktatúra idején az egyházi hierarchia egy része eltávolodott a hívektől és a rezsim kiszolgálója lett. 1990. április 1.Marosvásárhelyen megtartotta 2. orsz. értekezletét az FMP. A tisztújítás eredménye: Lőrincz Pál (eln.); Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet (aleln.). Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a CPUN-ban. Lányi a belépést feltételekhez kötötte, majd bejelentette a (hamvába holt) Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. – Az FMP az RMDSz kollektív tagjaként kíván harcolni a romániai magyarság egységének megőrzéséért. [RMSz, ápr. 1.] (→ 1990.07.03) ● [Utóbb az FMP már nem az egységért, hanem ellene küzdött. Diverziós módszerekkel.]1990. április 12.Az RMSz riportban ismertette a márc. 16-i marosvásárhelyi eseményeket.1990. május 4.Marosvásárhelyen – 34 megye képviselőinek jelenlétében – megkezdődött a VR első orsz. értekezlete. Az értekezleten megjelent Octavian Stănăşilă okt. min.-helyettes, aki biztosította a résztvevőket, hogy nem lesz m. ny. felsőoktatás. A vezetőség: eln.: Radu Ceontea, aleln.: Iustinian Petrescu, Vasile Rusu.Az EREK püspökévé választotta Csiha Kálmánt. (→ 1990.06.29) A Valóság „Sokarcú igazság – egynyelvű vádlottak” címmel riportot közölt a marosvásárhelyi események nagyernyei m. áldozatairól, akik megpróbálták megállítani a buszokon szállított ro. „rendcsinálókat”. Egyikük meghalt, többen kórházba kerültek. 1990. június 7.Moszkvában, a Varsói Szerződés (VSz) Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSz feloszlatását.Az RMSz Serafim Duicu levelét közölte, aki Tőkés püspököt támadta az amerikai körúton mondottakért. (→ 1990.04.06) Demény Lajos tanügymin.-helyettest, marosvásárhelyi útja során a helyi FSN és a VR képviselői megakadályozták abban, hogy a tanfelügyelőségen eleget tegyen hivatali feladatának. Az RMDSz-szenátorok Petre Romanhoz intézett tiltakozó levelét az RMSz jún. 12-én közölte. 1990. július 28.Kilenc RMDSz-szenátor nyilatkozatban tiltakozott a kisebbségek megfélemlítését célzó növekvő nacionalista propaganda ellen. Szerintük ezt szolgálja sok esetben a sajtó, a rádió és a televízió, de hasonló hangulatot szítanak a különböző nagygyűlések és tüntetések, sőt a parlamenti megnyilvánulások is. A támadások főleg az anyanyelvű oktatás ellen irányulnak. (→ 1990.08.29)Marosvásárhelyen Színiakadémia lett a korábbi Színművészeti Intézet. 1990. augusztus 13.Kolozsvári tanácskozásra gyűltek a m. egyházak képviselői és állásfoglalást adtak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. (→ 1990.01.22, 1990.06.04, 1990.09.04, 1990.10.22)Marosvásárhelyen magyarellenes tüntetés zajlott, amelyen jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen az RMDSz megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott. [Népújság, aug. 15.] 1990. október 12.A ro. Külügymin. válaszolt a m. jegyzékre (→ 1990.10.05), melyben mindent visszautasított, sőt a ro. kormány túlzott toleranciáját hangsúlyozta, mert megengedték például okt. 6-a megünneplését Aradon és ez nemzeti uszításhoz, a ro. nép érzéseit sértő megnyilatkozásokhoz vezetett.Marosvásárhelyen megkezdődött 3 m. fiatal pere, akik részegen föl akartak mászni a főtéri Avram Iancu szoborra. Nagy Csabát, Ughi Istvánt és Bálint Gyulát négy napig tartó, nagy sajtóvisszhangot kiváltó perben két és fél év börtönbüntetésre ítélték. [RMSz, okt. 14., 23.; Szabadság, okt. 16.] (→ 1991.01.21) 1990. november 17.Az FMP Szatmárnémetiben fejezte be a Marosvásárhelyen okt. 18-án félbeszakadt rendkívüli orsz. értekezletét. Vita után határozatot fogadtak le: elfoglaltsága miatt fölmentették Lőrincz Lászlót elnöki tisztségéből, és kizárták soraikból Kocsis Sándort. A következő tisztújításig ideigl. vezetőséget bíztak meg: Sófalvi György (eln.), Kiss Kálmán (aleln.). Az új vezetőség elhatárolta magát a korábbi vezetők tetteitől. [RMSz, nov. 21.; Erdélyi Futár, 6. sz.] (→ 1990.70.03, 1991.01.23)1990. december 27.Marosvásárhelyen tartotta első kongresszusát az RMKdP, amelyen megválasztották a párt 11 tagú vezetőségét. Eln.: Tőkés István. Aleln.: Újvári Ferenc, Apor Csaba, Farkas István. Főtitkár: Kelemen Kálmán. Szóvivő: Hunyadi András. Vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba, Miholcsa József. A székhely: Marosvásárhely.A Képviselőházban Dumitru Pop PUNR-képviselő magyarellenes kirohanására Borbély László reagált, visszaverve a vádakat. 1991. január 9.1990-ben 13.210 m. nemzetiségű állampolgárnak hagyták jóvá a kivándorlási kérelmét, közülük 12.028-an Magyarországra kívántak telepedni. Az adatok nem tartalmazzák a szökötteket, vagy az útlevéllel hosszabb ideje eltávozottakat. [Népújság. jan. 9.]Szőcs Géza szenátor interpellációban tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról csak a Vallásügyi Államtitkárság engedélyével lehet könyveket behozni. (→ 1991.01.07) [RMSz, jan. 15.] Oláh Tibor, az újjáalakult marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság (KZsT) elnöke beszámolt a társaság terveiről. – A társ. további tisztségviselői: Tonk Sándor (aleln.), Fülöp Géza (titkár). [Népújság. jan. 9.] 1991. január 21.Kolozsvárott megtartották a m. történelmi egyházak képviselőinek értekezletét, mely levélben tiltakozott amiatt, hogy a földtörvény tervezetében nincs utalás az egyházak földállományának visszaadására vonatkozóan. Ismeretes, hogy az egyházak a múltban földjeik jövedelméből biztosították a karitatív tevékenységhez (kórházak, öregek otthona, árvaházak stb.) szükséges anyagi alapot.A marosvásárhelyi „szobormászók” (→ 1990.10.12) perének fellebbviteli tárgyalásán az eredeti büntetést egy év két hónapra csökkentették. [RMSz, jan. 22.] A parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról, melyen Moses Rosen főrabbi is részt vett. A fővárosi sajtó különbözőképpen reagált az emlékezésre. Az Adevărul nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést. [RMSz, jan. 25.] 1991. január 23.Marosvásárhelyen tartották az FMP 5. orsz. konferenciáját. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a m. politikai szervezetek lépjenek koalícióba egymással. Sófalvi Györgyöt megerősítették elnöki hivatalában, Kiss Kálmánból társelnök lett. Az elnökség tagjai: Kollár József, Enyedi Miklós, Kiss József. (→ 1990.11.17)1991. február 8.Marosvásárhelyen ünnepelték a VR megalakulásának első évfordulóját, melyen részt vett a megye prefektusa és a kormány is képviseltette magát.1991. február 23.A Bolyai Társaság nyilatkozata kedvezőtlennek nevezte az erdélyi fiatalok tömeges méretű magyarországi továbbtanulását.Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését az EME orvostud. szakosztálya. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
