Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 522 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 521-522
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. március 17.

Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.

Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30)

Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18)

1990. március 18.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Zenetársaság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság. A KJNT tisztikara: Pozsony Ferenc (eln.), Salat-Zakariás Erzsébet (titkár); szakosztály-vezetők: Gazda Klára (tárgyi néprajz); Könczei Csilla, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos (szellemi néprajz); Nagy Olga (társadalom-néprajz), Bardócz Sándor (ifjúsági tagozat).

Domokos Géza kifejtette: a ro. sajtóban sorozatban megjelenő magyarellenes cikkek az RMDSz lejáratására törekszenek. A háttérből irányított provokációk közvetlen célja, hogy a magyarság által kivívott kevés eredményt is visszavonhassák. A hatalom – cinkos hallgatásával – támogatja a VR ugyancsak átlátszó szándékát. [RMSz, márc. 18.

1990. március 22.

A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó események nyomán a székely megyék nagyobb városaiban gyűléseken és sztrájkokkal tiltakoztak az atrocitások ellen, követelték a szélsőséges VR betiltását, elítélték a sajtóban dúló magyarellenes kampányt. – Petre Roman a történtek kivizsgálását ígérte.

Marosvásárhelyen a kormánybizottság jelenlétében üléseztek a helyi lakosság, az RMDSz és a VR képviselői. (A kormánybizottságban Verestóy Attila és Gelu-Voican Voiculescu is részt vett, utóbbinak a helyét Ioan Mânzatu, a CPUN alelnöke vette át.) Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni kell az eseményekről, a nemzeti kisebbségek sérelmeiről és követeléseiről. Az RMDSz ismételten kinyilvánította lojalitását a ro. állam iránt (nem kívánja Erdély elszakítását). (→ 1990.08.02)

Kolozsvárott újjáalakuló közgyűlését tartotta az EME. A 35 résztvevő elfogadta az alapszabályzatot. Az ideiglenes elnöki teendők ellátásával Jakó Zsigmond ny. egy. tanárt bízták meg. (→ 1990.05.09)

1990. március 25.

A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)

Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József.

Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08)

1990. április 4.

A KMDSz szervezésében értekezletet tartottak a m. diákszervezetek képviselői és Kolozsvár székhellyel megalakították az Országos Magyar Diákszövetséget (OMDSz). (→ 1990.10.14)

Teoctist – az ortodox egyház Szent Szinódusának kezdeményezésére – visszaült pátriárkai trónjára. (→ 1990.01.18)

1990. április 27.

Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [korábbi szekustiszt!] egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. [Háromszék, ápr. 27.]

Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)]

Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.]

1990. május 9.

Az RMDSz Elnökségének nyilatkozata elítélte azt a bírósági eljárást, amely megfosztotta Kincses Elődöt szenátori és Smaranda Enachet képviselői jelölési jogától. Ti. az RMDSz szenátorjelöltként akarta indítani Kincsest, hogy mentességet biztosíthasson számára a koholt vádak ellen (→ 1990.03.30). (Bővebben lásd RMSz, máj. 10. és 18.)

Kolozsvárott hivatalosan bejegyezték az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME). (→ 1990.09.22).

1990. május 16.

Az Egyetem téri tüntetők, a temesvári események öt hónapos évfordulóján – több ezres részvétellel – tüntetést szerveztek.

Kolozsvárott választási nagygyűlést tartott az RMDSz megyei szervezete, melyen bemutatták a megye képviselő- és szenátorjelöltjeit.

1990. június 4.

A m. történelmi egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, közös levelet intéztek Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszternek kifejtve, hogy nem kaptak választ korábbi szándéknyilatkozatukra (→ 1990.01.22). A tanácskozás szerint a kidolgozandó egyházügyi törvénynek tartalmaznia kell azt, hogy a felekezetek egyenlőek, jogi személyeknek tekintendők, saját szabályaik alapján szerveződnek és joguk van iskolákat fenntartani. Az ellen is tiltakoztak, hogy a júniusban tartandó bukaresti tanácskozásra nem hívták meg a róm. kat. egyház képviselőit. A kidolgozott dokumentumokat júl. 5-én adták át a vallásügyi miniszternek. [Bővebben lásd: RMSz, jún. 10.] (→ 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05)

A Háromszékben Magyari Lajos cikkezett Papp László volt nagyváradi püspökről (→ 1989.09.21), aki lemondása után elhagyta az országot.

1990. július 9.

Kolozsvárott a m. oktatás elleni nagygyűlést tartott a VR, melyen Gh. Ştefan tanügymin. is felszólalt. (→ 1990.07.12)

1990. július 11.

Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a VR által szervezett összejövetelek hangvétele ellen. A Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsvárott és Bukarestben megtartott gyűléseken (vagy tüntetéseken) a m. oktatás ellen tüntettek. A nyilatkozat adatokkal cáfolta meg a VR állításait. [RMSz, júl. 13.]

Bukarestben megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt; főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás támogatása, tanfolyamok szervezése, ösztöndíjak juttatása.

1990. augusztus 6.

Ellenzéki szervezetek – közöttük az RMDSz – részvételével Kolozsvárott megalakult az Antitotalitárius Demokrata Fórum (ADF). Célkitűzéseiket kiáltványban rögzítették: demokratizálás, kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, valódi pluralizmus.

1990. augusztus 13.

Kolozsvári tanácskozásra gyűltek a m. egyházak képviselői és állásfoglalást adtak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. (→ 1990.01.22, 1990.06.04, 1990.09.04, 1990.10.22)

Marosvásárhelyen magyarellenes tüntetés zajlott, amelyen jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen az RMDSz megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott. [Népújság, aug. 15.]

1990. augusztus 16.

Kolozsvárott tüntetést szervezett az Antitotalitárius Demokrata Fórum (ADF), amiatt, hogy a megye és a város élére a Ceauşescu-rendszerben kompromittált személyeket neveztek ki.

1990. szeptember 1.

Kolozsvárott, a minisztériummal folytatott tárgyalás eredményeként, az új tanévben megkezdheti tevékenységét a Ref. Líceum – közölte az RMSz.

Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSz vezetői és a RMÚE képviselői. A cél közös, állapították meg a résztvevők: a magyarság érdekvédelme. A sajtó munkatársai a jobb kommunikációs készséget reklamálták.

1990. október 5.

A Kolozsvárott ülésező OV elfogadta Az RMDSz a demokratikus Romániáért – Elvek és elvárások programcsomag tervezetét. (→ 1991.03.02)

A m. Külügymin. szóbeli jegyzéket intézett Ro. budapesti nagykövetségéhez. A jegyzék a ro. sajtó gyűlöletet szító írásai ellen tiltakozott, melyek a magyarok, zsidók, cigányok ellen irányulnak. A România Mare fasiszta színezetű cikkeket közöl. Ro. megtűri egyes fasiszta, sovén személyek és szervezetek működését. (→ 1990.10.12)

1990. október 14.

Agyagfalván emlékgyűlésen emlékeztek az 1848. okt. 16-án tartott székely nemzetgyűlésre. Az ünnepi menet az 1982-ben felállított, de mindeddig fel nem avatott emlékműhöz vezetett, ahol ünnepélyesen felavatták azokat az emléktáblákat, amelyek az utóbbi 12 évet Agyagfalva határában elásva vészelték át, és három nyelven (m., r., német) örökítik meg az 1848-as népgyűlés „szász és román testvérekhez” küldött üzenetét: „mi tiszteljük nemzetségtöket, nyelvetöket és vallástokat”. Az ünneplés ökumenikus istentisztelettel zárult. [Hídfő, okt. 25.]

Kolozsvárott véget ért az OMDSz kétnapos tanácskozása, ahol a MISzSz-szel való kapcsolatfelvételről is tárgyaltak.

1990. október 25.

Kolozsvárott nagy tüntetést szervezett az ADF. A tüntetők Iliescu lemondását követelték. A szónokok (tk. Doina Cornea, Marian Munteanu) a komm. visszarendeződés számos példáját sorolták fel.

1990. november 24.

A Kolozsvári M. Színházban, Tom Lantos szenátor jelenlétében, ünnepségen mutatkozott be a New Yorkban székelő Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) [Magyar Emberjogi Alapítvány]. Hámos László, az alapítvány elnöke beszélt munkájukról. A HHRF célja: a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogok, kulturális autonómia biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. – Tom Lantos (Iliescuval folytatott konzultációja eredményeként) bejelentette: „Lesz Bolyai egyetem Kolozsvárott!” Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu találkozzon Göncz Árpáddal; Iliescu megértően fogadta a javaslatot. (vesd össze: 901121)

Kolozsvárott bejelentették, hogy megalakult az új Erdélyi Szépmíves Céh (ESzC), felújítva a háború előtti kiadó tevékenységét. [RMSz, dec. 1.] (→ 1991.03.22)

1990. december 30.

Kolozsvárott több ezren tüntettek Mihály király kitoloncolása ellen. A tüntetésen Iliescu-ellenes jelszavakat kiáltoztak.


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 521-522




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998