Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 290 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 281-290
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. február 20.

Mircea Geoană, az újabb – ezúttal bukaresti – megbeszélés kapcsán elmondta, hogy a ro. fél elutasító álláspontja a ro.–m. szerződéshez kapcsolódó kisebbségvédelmi dokumentumot illetően nem változott. [Szabadság, febr. 20.]

Horn Gyula az önrendelkezésen alapuló autonómiával kapcsolatban kijelentette: „Mo. a határokon túl élő magyarok azon igényeit támogatja, amelyek fellelhetők különféle nemzetközi szervezetek dokumentumaiban.” [RMSz, febr. 22.] – Markó Béla elmondta: számos nemzetközi dokumentum van, de ezek ajánlás jellegűek, nincs jogi következményük. [Népújság, febr. 24.]

1995. február 21.

Bukarestben szakértői tárgyalást folytattak a ro.–m. alapszerződés ügyében. A m. fél azt szorgalmazta, hogy bizonyos normák, amelyek csak ajánlásként jelennek meg a nemzetközi dokumentumokban, emelkedjenek a ro. fél számára a belső törvénykezés szintjére. A m. fél az RMDSz-szel is konzultált. [RMSz, febr. 24.]

1995. február 22.

A CD vezetősége, febr. 17-i ülésén, 30 napot adott az RMDSz-nek, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a ro. állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba kijelentette: az RMDSz nem írja alá a kért dokumentumot. [MN, febr. 22.]

Az RMDSz ÜE gyűlésén bejelentették: elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. [Táj., febr. 23.]

Markó Béla találkozott V. Hrebenciuc kormányfőtitkárral, aki közölte: nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet (→ 1995.02.18); a kormány nem indított eljárást az ÖT beszüntetése érdekében. [RMSz, febr. 23.]

Vida Gyula elemző cikkben összefoglalta Ro. 5 éves gazdaságpolitikáját. [RMSz, febr. 22.]

Gabriel Andreescu szerint az RMDSz minden követelését ki lehet elégíteni a ro. alkotmány keretein belül. Az Andreescu által vezetett emberi jogi szervezet (CDO) kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét. [RMSz, febr. 24.]

1995. február 23.

Az ET Parlamenti Közgyűlése és az EPP 38 tagja nyilatkozatban közölte: aggodalommal értesültek arról, hogy a ro. kormány szorgalmazza: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t. Ro. csak egy részét teljesítette az ET-be való felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják a további ellenőrzést. [Szabadság, febr. 23.]

1995. február 24.

Frunda György elmondta: az RMDSz-nek rá kell térnie a konkrét, realista politizálásra. Fenn kell tartani az autonómiaigényt, de előbb a helyi autonómiát kell követelni, arra kell ráépíteni az anyanyelvhasználat, kétnyelvűség és szimbólumok használatának a jogát. [Népújság, febr. 24.]

Kelemen Árpád az atlantai megbeszéléseket (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) értékelve elmondta: kitűnt, hogy a ro. fél nem hajlandó semmilyen engedményre. [RMSz, febr. 24.]

1995. február 25.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)

Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.]

A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31)

1995. február 27.

A CD új neve: Convenţia Democratică din România (CDR).

Sepsiszentgyörgy belterületén a helyi csendőralakulat hatalmas laktanyát akar építeni, de a tanács nem adott építési engedélyt. [RMSz, febr. 27.] (→ 1995.04.12)

1995. február 28.

Ellentmondásos helyzetre vall az SzKT döntése (→ 1995.02.25). Az SzKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek megnyilvánulását, a szavazásnál 101 képviselőből mégis 35-en fölmentették a képviselőt. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg – mondta Tőkés László. [ÚM, febr. 28.] (→ 1995.03.01)

Tokay György helyett Bárányi Ferencet választotta elnökévé az RMDSz képviselőcsoportja. A szenátusi csoport elnöke Verestóy Attila maradt. [RMSz, márc. 2.]

1995. március 1.

Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)

Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.]

Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06)

1995. március 2.

Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)

Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17)

Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.]

György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.]

1995. március 3.

Csoóri Sándor, az MVSz elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő és a sors a magyarokat, hogy elsietett alapszerződéseket kössenek a kompromisszumra képtelen partnerekkel. [RMSz, márc. 6.]

A budapesti tanácskozást (→ 1995.03.01) követően az RMDSz és a felvidéki m. pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban: támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát; az utódállamokban élő m. közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehet szó tényleges megbékélésről, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett m. közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a m. közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. [RMSz, márc. 6.]

1995. március 4.

Iliescu elnök rádióinterjúban tk. kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, „arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelést”, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSz politikai harcosai sürgetnek”. [Népszava, márc. 6.]

T. Chebeleu szerint az ET 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek „jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek” – mondta az elnöki szóvivő. [EN, márc. 8.]

Kolozsvárott tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Társaság. Balázs Sándor helyett Horváth Andor vette át az elnöki tisztséget. Aleln.: Kerekes László, Jung János. Titkárok: Dezső Gábor, Gyéresi Árpád. [RMSz, márc. 10.]

1995. március 6.

A Cronica Română c. lap megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását. Szentiványi Gábor, külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a ro. fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. [Népszava, márc. 7.] – Mint kiderült, a szöveget Gh. Funar juttatta el a sajtóhoz. Az esetet Iliescu sajnálatosnak nevezte. [RMSz, márc. 8.]

Nagy Benedek nyilatkozatot adott ki: hibásnak minősíthető kételyeinek szűk körben, írásban terjesztéséért két ízben megkövette a nyilvánosság előtt Tőkés Lászlót. Az SzKT döntése (Nagy B. szövetségi tagságának megvonása) aránytalanul súlyos, ezért az RMDSz kongresszusához (→ 1995.05.28) fellebbez. A döntésig tartózkodni fog az ügy minősítésével kapcsolatos mindennemű sajtónyilatkozattól, ugyanerre kér minden érdekeltet. [RMSz, márc. 6.] (→ 1995.05.19)

Németh Zsolt (Fidesz) nem fogadja el a kormánykörökből származó érvelést: Nyugat nyomása miatt szükséges megkötni az alapszerződést. Németh figyelmeztet: Nyugat józan és higgadt külpolitikát vár el, nem üres mosolydiplomáciát. A ro. és a szlovák fél nem mutat megértést a m. népcsoportok jogaira vonatkozó követelések iránt, ebben a helyzetben csak rossz alapszerződést lehet kötni. [MN, márc. 6.]

A m. kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Az új szervezési forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. [MH, márc. 6.]

1995. március 7.

Folytatódott a ro.–m. szakértői tárgyalás. Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt, amely 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, kulturális, oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. [Az Emlékeztető megjelent: RMSz, márc. 10–14. (folytatásokban).] (→ 1995.03.12)

1995. március 8.

A parlament két házának külügyi bizottsága az alapszerződésről tárgyalt, ahol Meleşcanu kijelentette: elképzelhetőnek tartja a helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumúak is élnek. [RMSz, márc. 10.]

Csapody Miklós (MDF) úgy vélte: a m. kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte az alapszerződéseket a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. [Népszabadság, márc. 9.]

1995. március 9.

Markó Béla Doru Ioan Tărăcilă támogatását kérte annak érdekében, hogy a rendőrség biztosítsa Március 15. békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. [Táj., márc. 9.]

A LADO elnöke büntető eljárás megindítására szólította föl Vasile Manea Drăgulint, Ro. főügyészét Gh. Funar ellen, aki utcai tüntetésekre és agresszív akciókra szólította föl a lakosságot, melyek a Március 15-i ünnepet hivatottak meghiúsítani. [Táj., márc. 9.]

Az MDF elnöksége arra intette a m. kormányt, hogy az alapszerződéseket csak akkor írják alá, ha az érdekelt utódállamok magyarságának képviselői egyetértenek azok tartalmával. [ÚM, márc. 10.]

1995. március 10.

Gh. Funar közleményben követelte, hogy tartsanak népszavazást az alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a „nemzetárulás okmánya” és előkészíti Erdély elszakítását. [RMSz, márc. 11.]

A Budapest Bank Bukarestben bankalapítási tárgyalásokat kezdeményezett. A leendő Pater Bank a jövőben magyarlakta területeken kíván fiókot nyitni. [Napi Gazdaság, márc. 10.]

Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.]

Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. „Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát” – mondotta. [ÚM, márc. 11.]

1995. március 12.

Gh. Funar, a PUNR nevében, közleményben támadta az Emlékeztetőt (→ 1995.03.07) és azt követelte, hogy az alapszerződést terjesszék az Alkotmánybíróság elé. [RMSz, márc. 14.]

1995. március 14.

T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]

Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások.

A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31)

Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.]

1995. március 15.

Erdély-szerte – a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is – békésen ünnepelte Márc. 15-ét a m. nemzeti közösség.

Király Károly visszaemlékezett 1989 utáni politikai pályafutására, tk. az Erdélyi Magyar Kongresszusra (→ 1992.08.22) és kifejtette: végzetesen tévesnek tartja a határok megváltoztatásáról való lemondást. [MF, márc. 15.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 281-290




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998